Egy óra Makovecz-cel, hát, nem egy stand-up, de ha már idekapcsoltam. A háttérjobboldal nagy alakja mesél, a riporter áhítattal hallgatja, időnként emlékezteti, hogy melyik sztorit kéne még elmondani.

A jobbos tekintélytisztelet még nem jutott el a szellemi érettségnek arra a fokára, hogy mindenkit a saját szakmájában tiszteljen. Kedvelik Papp "szívsebész" Lajos turáni homályba burkolt ősvallás-mániáját, Fábry vulgárgyermeteg poltikai elmélkedéseit. Hogy egy szakmájában kiváló ember akár síkhülye is lehet bármi más témában, nem eretnek gondolat a jobboldalon - fel se merül. Aki jó valamiben, az mindenben az.

Ennek szellemében osztja az észt Makovecz, komoran, nekifeszülve a mára csak képzeletében létező kádári korlátoknak. El nem mosolyodna egy gyurcsány-nekrológért, szigorúan néz a valóság szemei közé. A jókedv nem polgári dolog.

Makovecz természetesen nem az építészet szépségeiről beszél, hanem arról, hogy a magyar emberben van "valami", ami kiemeli őt e vak csillag egyéb emberszabású lakói közül. Megkapó, ahogy elbeszélésében a német mérnök döbbenten tapasztalja, hogy a magyar építőmunkásnak nem kell tervrajz, az csak összefogja a két gerendát, belehúz egyet az ácsceruzával, és kész a ház. Na, mi ilyet is tudunk.

Hogy ennek fényében miért van szükség Makoveczekre, és miért nem rajzol mindenki könnyen építhető csodapalotákat, rejtély. Pedig mi lehetnénk az emberiség outsource építészirodája. Ugyancsak érthetetlen, hogy ilyen elemi erejű, még az ősidőkből örökölt, villámló tehetséggel miért volt Magyarország majdnem mindig Európa legelmaradottabb országa. A két igazi kivétel Mátyás király kora, és a Széchenyi után következő, elég hosszú időszak. Ja, hogy mindkét alkalommal külföldről hoztunk ötleteket és mestereket? Azt sem ártana átgondolni, hogy egy ilyen fasza nemzet miért élt annyit idegen uralom alatt.

Az építészről szóló műsor egyetlen építészeti témájú blokkját külföldi tanítványa szolgáltatja, akitől megtudjuk, hogy a Mester nem csak a magyar történelem sorscsapásainak okait értelmezi, vagy a transzcendens magyar esszenciát pozicionálja ebben az Istentől elrugaszkodott kapitalista s egyben kommunista világban, de házakat is tud tervezni. Az "organikus építészet" kifejezés is ebben a bejátszásban hangzik el először és utoljára.

De hogy Makovecz ne csak arról beszéljen, amihez nem ért: hosszan taglalják a műsorban az el nem készült Felső-kriszinavárosi templomot, Makovecz nagy fájdalmát. A területen, ahová tervezték, a szocializmus inkább diszkót építtetett, ami Makovecznél egyenlő a bordélyházzal - ez a megállapítás csak tovább árnyalja az építész életigenlő, napsugaras személyiségének képét. Az egyébként lenyűgöző tervek sokkal inkább egy ősmagyar Reichstagot idéznek, mint Isten házát, de tény, hogy faszán néz ki. A WOW bármikor megvenné Lich King Headquarternek Citadellnek.

Hamvas pietistának nevezi azokat, akik az egész üdvtörténetből a szenvedést helyezik a középpontba, és inkább másokat fosztanának meg a felszabadult élettől, minthogy maguknak ki kelljen tárulkozniuk. Makovecz összevont szemöldökkel meséli, hogy milyen jót nevettek a feleségével, amikor összetalálkoztak egy hajdan kitelepített svábbal, aki évente visszajár szülőföldjére, mert szereti. Az építészen látszik, hogy értelmével felfogja a szeretet fogalmát, be is építi a magasztos és fenséges fogalmakkal telezsúfolt világképébe, de átélni nem tudja.

Egy makoveczi templomban az épület ragyog, a pap mennydörögve szónokol, a hívők felmeredő karszőrrel bámulják a színjátékot, mise után pedig ugyanúgy szarnak egymás fejére.

A templom a Fidesz segedelmével talán most megépülhet. Dísze lesz Budapestnek, ez biztos. Más kérdés, hogy Magyarországnak csakugyan egy újabb templom hiányzik-e a boldogsághoz. Makovecz nyilván azt akar építeni, mert abban találja a keresztény lét csúcspontját. Én inkább egy dizájnos hajléktalanszállót javasolnék neki, az talán közelebb vinné őt és másokat a krisztusi elvekhez. Makovecz és a hozzá hasonlók a keresztényi szeretetet a kereszténység szeretetére cserélik fel.

A következő műsorban Jókai Anna vall a keresztény szervtranszplantációról, felkészül Széles Gábor nem-asztrofizikus.

A bejegyzés trackback címe:

https://bemorgo.blog.hu/api/trackback/id/tr441982692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.27. 23:49:10

Jáj! Mi lesz ezzel az országgal 4 év múlva, belegondolni is rossz! Remélem addig vagy az Élőlánc (inkább) vagy az LMP (inkább ne), de egy ökopárt megerősödik, különben kit? A szent magyar evolúció nevében a Jobbikot? Másik két nagyot evidens hogy nem...

Parmezanidész · http://bemorgo.blog.hu 2010.05.27. 23:59:01

Szerintem kicsit visszasüllyedünk a keresztény tekintélyelvűség korába, ami csudajó volt 1800 évvel ezelőtt, de ma egy kicsit kínos :)